Dióhéjban a fontosabb változások 2021 – Társasági adó

Fejlesztési tartalékképzés

A koronavírus gazdasági következményeit beruházások ösztönzésével próbálják meg enyhíteni. Ennek egyik módja a társasági adó törvényben a fejlesztési tartalék képzése, amely
gyakorlatilag adóhitelül szolgál, melyet az eszköz használati idején szétosztva az értékcsökkenés révén fizetünk vissza. A szabályozás 2020-ban már kiterjesztésre került. Ennek
értelmében a társasági adóalap csökkenthető az eredménytartalékból a lekötött tartalékba átvezetett összeggel, legfeljebb az adózás előtti nyereséggel, és legfeljebb 10 milliárd
forinttal.
2021. január 1-től további kedvező módosítás a 10 milliárd forintos korlát eltörlése.

Telephely szabályok

Szigorodnak a telephelyekkel kapcsolatos szabályok is, amely alapján egy külföldi társaság Magyarországon végzett tevékenysége adóköteles lehet. A jövőben a Magyarországról nyújtott
szolgáltatások telephelyet keletkeztetnek majd a külföldi vállalkozás számára, ha a magyar jelenlétet – akár fizikai dologhoz kötődő hely hiányában – csak a munkavállalók vagy
természetes személyek általi szolgáltatásnyújtás jelenti, feltéve, hogy a szolgáltatás időtartama a 183 napot meghaladja. A kapcsolódó projekteket együtt kell vizsgálni!

Ezen felül Magyarország kihasználja a más tagállamokkal kötött kettős adóztatást kizáró egyezményei nyújtotta lehetőségeket. Egyezményes helyzetben ugyanis minden esetben
telephely keletkezik majd, ha az egyezményben szereplő telephelyfogalomnak megfelel a magyar jelenlét. Tehát a külföldi Magyarországhoz köthető tevékenysége akkor is adóköteles
lesz hazánkban, ha a társasági adó szabályok ezt nem tennék kötelezővé, viszont a vonatkozó egyezmény alapján erre lehetőség van. Ez a merőben új gondolatmenet felerősíti a nemzetközi
adózás jelentőségét.

Energiahatékonysági beruházások

Az elmúlt időszakban a környezetvédelmi szempontok előtérbe kerülésével párhuzamosan nőtt a kereslet az elektromos autókra. Bár ezek a járművek jellemzően drágábbak, mint
hagyományos benzin és gázüzemű társaik, a többletköltségeket némileg ellentételezni tudták az alacsonyabb működési költségek, valamint vonzó lehetett az energiahatékonysági
adókedvezmény igénybevételének lehetősége is.

A személygépkocsi és elektromos személygépkocsi vásárlása esetén azonban az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás adókedvezményét ezentúl nem lehet
igénybe venni, kivéve a jogszabályban meghatározottak szerinti nagy rakodóterű személygépkocsi esetében. A pályázati úton történő támogatás lehívást e szigorítás nem
befolyásolja, „csak” a vállalati adókedvezmény nem lesz majd igénybe vehető. A korlátozás már idén, a kihirdetés követő 31. napon hatályba lép.

Ellenőrzött külföldi társaság

Ismét finomhangolják az úgynevezett ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályokat. Nem mentesülhet az ellenőrzött külföldi társaság minősítés alól az a külföldi
személy
, amely a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerint adózási szempontból nem együttműködő államban rendelkezik illetőséggel, illetve telephellyel.

Az ellenőrzött külföldi társasági minőséggel összefüggő osztalékra, tőkekivonásra vonatkozó társasági-adóalap módosító tételek kerülnek kiegészítésre azt célozva, hogy
a valódi jogügyletekhez kapcsolódó rész mentesülhessen az adózás alól. Így csökkenti az adózás előtti eredményt az adóévben az ellenőrzött külföldi társaságtól kapott (járó)
osztalék és részesedés következtében elszámolt bevétel, valamint az ellenőrzött külföldi társaságban fennálló részesedés kivonásakor keletkezett nyereség.

Behajthatatlanná váló követelés kapcsolt vállalkozások esetében

A jövőben nem lesz már szükség a kapcsolt vállalkozással szembeni behajthatatlan követelésre vonatkozó külön nyomtatványon történő bejelentésre. Helyette az adózó az adóalapcsökkentési jogcím érvényesítéséhez az érintett kapcsolt vállalkozásról, továbbá az ügyletet megalapozó, valós gazdasági okokról külön nyilvántartást kell, hogy vezessen.

Egyéb

A számviteli törvény módosítása értelmében az elengedett osztalék-tartozást nem egyéb bevételként kell kimutatni, hanem az eredménytartalék növekedéseként. Ezzel összefüggésben,
hatályon kívül helyezik azt a rendelkezést, amely a társasági adóalap csökkentését írja elő a megállapított, de ki nem fizetett osztalék elengedése esetén, hiszen annak a továbbiakban nincs
olyan eredmény-hatása az egyéb bevételeken keresztül, amit ki kellene vagy lehetne korrigálni. Az osztalékot megállapító társaság tagjának – a tulajdonrésszel rendelkező
vállalkozásnak – pedig meg kell megnövelnie az adóalapját az elengedett osztalék-követelés kapcsán, ilyen növelési kötelezettség korábban nem merült fel.

Jogharmonizációs pontosítás tisztázza, hogy a 2019-ben bevezetett úgynevezett tőkekivonási adó („exit tax”) részletekben történő megfizetését nemcsak az üzletvezetési hely áthelyezése,
hanem az eszközök vagy a belföldi telephely által folytatott üzleti tevékenység áthelyezése esetén is alkalmazni kell. Mindezek alapján, ha egy magyar vállalkozás befejezi működését,
vagy akár csak a korábban folytatott üzleti tevékenységét csökkenti, és ezeket külföldre helyezi át, a transzferár szabályok mellett a tőkekivonási adóval is számolni kell.

About the Author

You may also like these