Ezt ne felejtsük el, ha forrást kérünk!

“Tipikus buktatók, fontos újdonságok a gazdaságfejlesztési pályázatoknál” címmel tartotta meg előadását a Vállalati Növekedés 2015 konferenciánkon Gedei Gábor, a GINOP projektmenedzsere, és rögtön azzal a sokak számára meglepő kijelentéssel kezdte, hogy EU-s kérésre nem szabad már a pályázat kifejezést használni. A tipikus buktatók között említette a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkárságának szakértője azt, hogy ha valaki elektronikusan benyújtotta a támogatási igényét, akkor 3 napon belül postán is erősítse meg azt, hogy az adatok stimmelnek és valóban ő adta be azt az adott kérelmet. Természetesen elektronikus aláírással rendelkező cégvezetőknek már ezzel a papírmunkával sem kell foglalkoznia.

A Gedei Gábor előadásában említett néhány főbb újdonság:

Nem használjuk a pályázatok kifejezést az Európai Bizottság kérésére, immár támogatási kérelmet lehet benyújtani a megjelenő felhívásokra

  • Az intézményrendszer is átalakult, a GFP IH most a koordináló, a felhívások egy szakpolitikai felelős irányításával, a Nemzeti Fejlesztési és Innovációs Hivatal szakmai közreműködésével jelennek meg
  • A gazdaságfejlesztést a GINOP, a VEKOP és a TOP érinti és mindhárom a nemzetgazdasági tárca felügyelete alatt áll, a VEKOP kerete 288 milliárd forint és éppen a napokban jelent meg ennek a programnak az idei évre vonatkozó pályázati menetrendje. A szűkös források a fő okai annak, hogy elindult a közelmúltban Pest megye 2020 utánra szóló szétválasztási terve a magasabb uniós támogathatóság elérése érdekében.
  • “A támogatások nem mentőkötélként tekintendők, hanem segítségként“, azoknak szól a támogatás, akik projektjei önmagukban is működőképesek lennének – hangsúlyozta. “Az az időszak már elmúlt”, amikor valaki a projektjét megmentendő pályázott uniós forrásra – szögezte le és azzal indokolta ezt, hogy 2020 után vissza nem térítendő uniós források várhatóan nem lesznek, így a magyar gazdaságnak önerőből is “pörögnie kell” és meg kell teremtenie ennek az alapjait a termelésben.
  • A kkv-k számára a GINOP 1-es prioritásban 490 milliárd forint, KFI-re 523 milliárd forint, IKT-re 141 milliárd forintnyi forrás áll majd rendelkezésre 2020-ig, emellett 730 milliárd forintnyi visszatérítendő forrás (pénzügyi eszközök) lesznek majd. Ebből kkv-knak 225 milliárd forint áll majd rendelkezésre.
  • Amely források a GOP-ban és a ROP-ban széttagoltan jelentek meg, azok most egységesen a GINOP 8 prioritásában jelennek meg
  • Megszűnt a papíralapú pályáztatás, mindent elektronikusan lehet intézni. Az elektronikus alapon történő benyújtás után legkésőbb 3 napon belül adjanak be egy, a beadott adatokat alátámasztó, postán beküldött, cégszerűen aláírt nyilatkozatot, ennek elmaradása nem hiánypótoltatható. (Akinek elektronikus aláírása van, annak természetesen nem kell a postai beadással foglalkoznia.)
  • Nem támogatja az új rendszer a szinten tartó beruházást, a turizmusban a szálláshely-bővítést, az érzékeny ágazatokbeli fejlesztéseket (pl. szén -és acélipar)
  • Támogatható: kkv-k exportra törekvére, feldolgozóipari és termelési infrastruktúra fejlesztése, KFI, piacvezérelt fejlesztése, kkv-k és egyetemek együttműködése, hálózatosodás, energiahatékonysági korszerűsítések
  • Fontos újdonság, hogy a felhívások erősen ösztönzik a Szabad Vállalkozási Zónákbeli fejlesztéseket (korábbi LHH-k), ez már a nyári GINOP-pályázatokban erőteljesen megjelent a pontozási táblázatban is.
  • Az új Közbeszerzési törvény minden támogatási kérelmet benyújtót érinteni fog (25 millió forint feletti támogatás esetén kötelező, ez időigényes, főleg, ha több közbeszerzést is le kell folytatnia, erre oda kell figyelnie a támogatást kérő cégeknek).

(portfolio.hu)