Mától, 2014.08.15-től él az új ADÓTÖRVÉNY!!!

Augusztus 15-én, azaz ma lép hatályba a reklámadó és hat nap múlva már fizetni is kell az első előleget. Első ránézésre az új adó bevezetése csak pár száz vállaltot érint, ám valójában az adóalanyok – köztük egyéni vállalkozók is – több tízezren is lehetnek. Jó eséllyel ők még nem is sejtik, hogy augusztustól náluk is kopogtathat a NAV.

A  reklámadó bevezetésére az arányos közteherviselés miatt van szükség, egyfajta plusz fogyasztási adót vetnek ki a reklámszakmára mivel az gazdasági növekedés és foglalkoztatás szempontjából nem kiemelkedő jelentőségű – olvasható a reklámtörvény indoklásában. 

Az adó csak első ránézésre érint mindössze néhány száz céget, hisz az adót annak kell megfizetni – alapesetben – amely a reklámot közzéteszi. A szabály szerint adót kell fizetnie rádióknak, tv-knek, online médiumoknak, “túlnyomórészt” magyar nyelvű újságoknak, a reklámplakátosoknak, bármely járművön, nyomtatványon, ingatlanon elhelyezett reklám közzétevőjének. Reklámnak minősül az önreklám is – vagyis az is adóköteles, ha például egy újság saját hasábjain buzdít előfizetésre.

 

A jogszabály szerint a teljes évi nettó árbevételnek kell az időarányos részét megfizetni. Ez viszont akár arra is vezethet, hogy ha valakinek volt adóköteles tevékenysége, de még a reklámadótörvény hatálybalépése előtt megszüntette azt, attól még reklámadót kell fizetnie olyan árbevétel után, aminek a realizálásakor adó nem volt hatályban, nem is létezett.

 

Több céget érint, mint bárki gondolná

 

Az adó megfizetéséről a reklámot közlő médiumoknak nyilatkozniuk kell a reklámot megrendelő felé és számlán jelezni is kell azt a tényt, hogy az adót a médium fizeti. Amennyiben minden reklámot közzétevő cég jelezné, hogy az adót befizeti, a reklámadó valóban a szűk médiapiacot érintené.

 

És épp itt van a csavar. Abban az esetben ugyanis, ha az adófizetésről valamelyik cég – például a jellemzően nem Magyarországon működő, de innen is elérhető nagy internetes portálok (Google, Facebook, stb.) – nem nyilatkoznak a reklámadó befizetéséről, úgy a 20 százalékos reklámadó megfizetése máris a megrendelőt terheli. Vagyis ez esetben több tízezer olyan cég lehet, amelyet érinthet az adófizetési kötelezettség – igaz csak abban az esetben, ha az egy hónapban megrendelt reklámok értéke meghaladja a bruttó két és félmillió forintot. Ha a reklámot közzétevő cég nem a megfelelő számlát bocsájtja ki – akkor a reklámot megrendelőnek havonta kell bevallásokat készítenie és természetesen adót fizetnie az adóhivatalnak.

 

A magánszemélyek alapestben nem tartoznak a reklámadó hatálya alá, ám az egyéni vállalkozások már igen – ez derül ki a NAV által nyilvánosságra hozott kitöltési útmutatóból. Vagyis ha egy magszemély üzemeltetett egy honlapot – amelyen reklám is megjelenik a NAV útmutatója szerint mentesül az adó alól, ám ha egy hasonló portált egy egyéni vállalkozó vagy cég működtett, akkor már adót kell fizetnie a reklámbevétel után.

Nagy bajban a cégvezetők 

Az adó mértékét a javaslat sávosan állapítja meg:

 

Reklámadó mértéke a bevétel függvényében
Árbevétel (milliárd forint) Adó mértéke (%)
0-0,5 0
0,5-5 1
5,0-10,0 10
10,0-15,0 20
15,0-20,0 30
20 milliárd forint felett 40
Forrás: NAV

 

Ráadásul az adó mértékét nem csak az adott cég reklámbevétele, hanem a csoportjának a bevétele határozza meg. Ennek érdekében a cégvezetőknek nyilatkozniuk kell a cégeik kapcsolt vállalkozásiról – ami viszont nem mindig megoldható feladat, ugyanis egy cégvezetőnek nem feltétlen van hivatalos és hiteles információja arról, hogy a társaság tulajdonosának milyen más cégekben van tulajdona. Ennek ellenére a NAV bevallási tervezete ezen cégek felsorolását várja el a cégvezetőktől és innentől a cég felel az adatok valódiságáért. Arról nem beszélve, hogy üzleti titoknak minősülhet az a tény, hogy mennyi egy adott cég reklámbevétele. Nem biztos, hogy ezt szívesen közli egy adott cég vezetője a másik leánycéggel.

Az adót csak az augusztus 15-i hatálybalépés után kell megfizetni, ám az idei adóelőleg első részletét a cégeknek már augusztus 20-ig (az ünnep miatt 21-ig) kell átutalni. Az idei adóelőleg kiszámításakor a tavalyi nettó – költségekkel csökkentett – reklámpiaci árbevételt kell figyelembe venni. A második részletet november 20-ig kell megfizetni, majd ezt követően december 20-ig a várható éves adófizetési kötelezettség szintjére kell feltölteni az adóelőleget.

Egyszer hirdet, de kétszer fizet? 

Amennyiben a reklámot megrendelőt terheli az adó, akkor az első 2,5 millió forint adómentes volt, ám az efeletti részt 20 százalékos reklámadó terheli. Ez estben a megrendelőnek a számla kézhezvételét követő hónap 20. napjáig – első ízben szeptember 20-áig – havonta kell adóbevallást készítenie, illetve az adót megfizetnie.

 

Sem a törvényből, sem a NAV útmutatójából nem derül ki, hogy mi a teendő a nagy médiavásárlók adókötelezettségével. A médiapiacon nem a leggyakoribb eset az, hogy a hirdető és a hirdetést megjelentető médium közvetlen kapcsolatban áll – ugyanis a két cég közé beépül egy szolgáltató, amely elvégzi a médiafelületeken a reklámok elhelyezését.

 

Ez esetben viszont a megrendelő nem kaphat a reklámot megjelentető médiumoktól olyan nyilatkozatot, számlát, szerződést amely alapján mentesülne az reklámadó megfizetése alól – hisz nem állnak közvetlen kapcsolatban. A megfelelő nyilatkozat híján viszont  előfordulhat, hogy ugyanazon hirdetésért a hirdető és a reklámot elhelyező is kénytelen lesz adót fizetni – ami egy sajátos kettős adóztatást jelentene. Ez fokozottan igaz az automatizált internetes reklámközzétételeknél, sok esetben nem is lehet tudni, hogy pontosan hol fog megjelenni a reklám. Lehetetlen nyilatkozatot adni a konkrét reklámokra vonatkozóan – hívják fel szakértők a figyelmet a törvény pontatlanságaira.

(napi.hu)