Változás a közbeszerzési törvényben, ezáltal az EU-s K+F+I pályázatoknál!

November elsejétől az uniós támogatások kapcsán “a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során”, azaz “bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre.

A jogszabályváltoztatás miatt elcsúsztatták a törvény hatályba lépése utánra a “Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása” című GINOP pályázat beadhatóságát. Az október 30-ról november 2-re csúsztatás oka leginkább az, hogy ne lehessen azt mondani az október 30-i pályázat beadásával egy időben, hogy a projekt megkezdett, mert akkor egy napig még a régi közbeszerzési törvény lazább szabályrendszere vonatkozna a projektre. Ez viszont számos “lepapírozós” szabálytalanságra adott volna okot, így tehát ezt a kiskaput bezárta a kiíró, de egyúttal több más ponton is változtatott a GINOP-2.1.1-15 kódszámú kiírás feltételrendszerén.

A gazdasagfejlesztes.gov.hu oldalon megjelent rövid közlemény az alábbiakra hívja fel a figyelmet:

– Tájékoztatjuk, hogy a közbeszerzési szabályok 2015. november 1-től változnak, így az 50% alatti támogatás intenzitással rendelkező vállalkozásokra is kiterjesztik a közbeszerzési kötelezettséget. Ebből eredően bizonyos feltételek teljesülése esetén a 2015. november 1. utáni beszerzések, megrendelések, szerződéskötések már közbeszerzési kötelezettséget vonhatnak maguk után.

– Az új Közbeszerzési törvény (a 2011. évi CVIII. törvényt felváltó 2015. évi CXLIII. számú törvény, a továbbiakban: új Kbt.) 5. § (3) bekezdése alapján bővül az ajánlatkérőnek minősülő szervezetek köre. Ennek értelmében 2015. november 1-től a pályázók/kedvezményezettek szélesebb köre köteles a közbeszerzési törvény alkalmazásával eljárni a projektmegvalósítás során.

– A támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett – egyebek mellett – az az egyébként az új Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezet is, amelynek szolgáltatás megrendelését, árubeszerzését vagy építési beruházását az új Kbt. 5. § (1) bekezdésben meghatározott egy vagy több szervezet legalább 25.000.000,- forint összegben közvetlenül támogatja. Kiemelendő, hogy fentiekben meghatározott, támogatási összegen alapuló közbeszerzési kötelezettséget nem a teljes projekt viszonylatában, illetve a teljes projekt támogatási összege alapján, hanem az egyes konkrét beszerzések (közbeszerzések) tekintetében kell vizsgálni és megítélni.

– Felhívjuk figyelmét a projekt keretében megvalósítandó beszerzések tekintetében esetlegesen fennálló közbeszerzési kötelezettségre, a közbeszerzési eljárások idő- és költségigényére, valamint arra, hogy az irányadó jogszabályban meghatározott kötelezettségek (ide értve a közbeszerzési eljárások jogszabály szerinti ellenőrzésének kezdeményezését is) megállapítása és betartása a támogatást igénylő, illetve a kedvezményezett feladata!”

A fentiek alapján tehát fontos hangsúlyozni az új. Kbt.-vel életbe lépő fontosabb változásokat:

  • Eddig az volt a szabály, hogy ha uniós értékhatár feletti közbeszerzési eljárás esetén 50 százaléknál több a támogatás, akkor köteles a közbeszerzési eljárás lefolytatására a kedvezményezett, uniós értékhatár alatt pedig ha 75 százalék felett van a támogatás. Most ehelyett lép hatályba az az általános és nagy változást hozó szabály, hogy ha van az adott projektben legalább 25 millió forintnyi elnyert támogatás, akkor köteles a kedvezményezett közbeszerzési eljárást lefolytatni
  • Ez az új nemzeti eljárásrendet jelenti, amelynek keretében az ajánlatkérőnek legalább három ajánlattevőt fel kell hívnia ajánlattételre és az eljárást egyidejűleg közzé kell tennie egy új internetes felületen is
  • Fontos tudni, hogy az új Kbt.-vel a közbeszerzés alsó értékhatára nem változott, hiszen eddig és ezután is közbeszerzési eljárást kell lefolytatni áru- és szolgáltatás vásárlása esetén 8 millió forinttól, illetve építési beruházásoknál 15 millió forint felett.
  • A köznyelvben három ajánlatosnak hívott közbeszerzési eljárás értéktartományának felső határa ugyanakkor 25-ről 18 millió forintra csökken áru- és szolgáltatás vásárlás esetén, ami azt jelenti, hogy nem 8-tól 25-ig, hanem 8-tól 18 millió forintig zajlik majd ez az eljárás, illetve 15 millió felett építési beruházás esetén nem 150 millióig, hanem csak 100 millióig lehet ezt a 3 ajánlatos megoldást alkalmazni.
  • Az új nemzeti eljárásrend alapján a közbeszerzésre kötelezett cégek körének kibővítése számos kkv számára újdonságot jelenthet, hiszen a cégek széles körének nincs még tapasztalata az ilyen eljárások lefolytatásában, illetve a pályázatok kiírói oldalán sincs még az elbírálás során felmerülő sokféle jogi-technikai kérdésre érdemi tapasztalat (pl. mi történik egy 350 millió forintos elnyert támogatás esetén, ha abban gép, eszköz és ingatlanberuházás is egyszerre történik, szét kell-e szedni a projektet és ha igen, akkor hogyan, illetve ez mennyi plusz munkát ad a közbeszerzés lebonyolítói, illetve jóváhagyói számára)
  • Mindez a gépek, eszközök, illetve építési beruházások beszerzésének időigényét megnyújthatja, ami így a 2016-os uniós forráskifizetési cél maximalizálása ellen is hathat
  • Eddig egyébként az Irányító Hatóságok rugalmasan kezelték a projektek megkezdésével kapcsolatos bejelentést, ez a jövőben valószínűleg változni fog részben az új törvény, részben a 2016-os forráskifizetés maximalizálása miatt.
  • Nagy kérdés, hogy a kedvezményezett számára valóban kifizethető-e a nyertes támogatói döntés után rövid távon az előleg, ha közben neki közbeszerzési kötelezettsége lép fel. Logikus lenne, hogy a pénzt csak a közbeszerzés lebonyolítása után kapja meg, hiszen ténylegesen csak ekkortól merülhetnek fel költségei (a közbeszerzés lebonyolítására rendszerint elszámolható 1%-os díjon felüli költségtételek). Az előleg későbbi kifizetése szintén lefelé szoríthatja a 2016-os uniós forráskifizetés volumenét.

(portfolio.hu)